A magyarországi vasfüggöny története

A 260 kilométer hosszúságú magyar-osztrák határon 1949-től - az illegális határátlépések megakadályozására - különböző technikai rendszereket, drótkerítéseket és aknazárat hoztak létre. Ezeket évek múltán felszedték, 1955 őszétől megkezdték az aknamentesítést, az aknazár 1956 őszére gyakorlatilag megszűnt, majd a forradalom leverése után, 1957 márciusában a kormány határozatban rendelte el az újratelepítést. 1965-től megszüntették az aknazárat, és helyette elektronikus jelzőrendszert (EJR) telepítettek.

A rendszer az 1980-as évek végére elavult, az esetek kétharmadában vadállatok vagy eső miatt riasztotta a határőröket. A felújítás százmilliós költséget jelentett volna, hiszen a rozsdamentes drótot - paradox módon - nyugatról kellett beszerezni. A határőrség ezért már 1987-ben javasolta a megszüntetését. Az MSZMP politikai bizottság 1989. február 28-i ülésén elfogadta a EJR megszűntetését. A bontás május 2-án kezdődött meg és 1989. június 27-én fejeződött be, amikor Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter a kamerák előtt átvágták az egyik utolsó szakaszt. Az elbontott szögesdrót-zár maradványai azonban még napjainkban is megtalálhatók a határ menti erdőkben.

A történelmi túraútvonal első szakaszának avatására Magyarországon kerül sor, 2006. augusztus 19-én (szombaton) 12.00 órai kezdettel, a Sopron melletti Páneurópai Piknik helyszínén. Az útvonal nyitó túrája 10.00 órai kezdettel indul Sopronból, a Bécsi úti Arcus vendéglő előtti parkolóból. Az ünnepség díszvendége Michael Cramer, az Európai Parlament zöld frakciójának képviselője, a Vasfüggöny túraútvonal kezdeményezője.

Az Európai Parlament az európai azonosság fejlesztése érdekében 2005. szeptember 8-án elfogadott határozatában felszólította a tagállamokat, hogy a berlini fal emlékére létesített Berlini Fal útvonalhoz hasonlóan alakítsák ki a Vasfüggöny útvonalat.

A döntés értelmében az egykori keleti blokkot a Nyugattól elválasztó Vasfüggöny nyomvonalából turisztikai látnivaló lesz. A műszaki határzár és az államhatár közötti, változó szélességű sáv évtizedeken át a külvilágtól hermetikusan elzárt terület volt, így az ott található természeti és kulturális értékek mindmáig szinte ismeretlenek a nagyközönség előtt.

Az útvonal Fertő-tótól Felsőszölnökig tartó szakaszának kiépítése a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ifjúságpolitikai feladatellátása keretében nyújtott, 2,5 millió forint összegű támogatásából valósult meg. A 300 km hosszú útvonalszakasz kialakítására a szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ kapott megbízást, a jelzésfestést és az útbaigazító táblák kihelyezését a régióban működő civil szervezetek végezték.

2010. Április 30.-án Velemben rövid ünnepség keretében Rauh Edit a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára adta át a Vasfüggöny Nemzetközi Túraútvonalhoz kapcsolódó látogatóközpontot, valamint a Vasfüggöny Nemzetközi Túraútvonal II. szakaszát. Az Alkotóházban tablók és térképek mutatják be a vasfüggöny történetét és a „két világrend” egykori határán épülő új turistautat, mely immár Rajkától - Gyékényesig vezet.

A magyarországi vasfüggöny út a 2009-2010 évi kivitelezését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium valamint Vas Megye Önkormányzata támogatta.

Terveink szerint a későbbiekben a Vasfüggöny Túraútvonal az Országos Kéktúrához hasonló jelvényszerző túramozgalomként is „üzemel majd”.