Irodalmi emlékhelyek
Celldömölk
Az egykori Nemesdőmölk, Pórdömölk és Kiscell települések összeolvadása révén létrejött Celldömölk az irodalmi, művelődéstörténeti értékekben oly gazdag Kemenesalja ",fővárosa". A település élete kezdetben összenőtt a pannonhalmi prépotság alá tartozó pórdömölki bencés apátság, később a XVI-XVII. században a kemenesaljai evangélikus esperesség történetével. 1790-ben II. Llipót mezővárossá tette a telepüIést, a napóleoni háborúk idején a megyegyűlés székhelye volt a város, az 1848-49-es szabadságharc ide]én rövid időre a megyei bizottmány is itt működött.
Csönge
"Végtére, hazatérek Csöngére" szól a csönge1 Weöres Sándor Emlékházban berendezett kiállítás címe, amely annak a Vas megyei üdvözlet című Weöres-versnek a zárósora, amely az emlékház parkjában, 2003-ban felavatott Weöres szobron, Segesdy György Munkácsy díjas szobrászművész alkotásán is oIvasható. Az emlékmúzeumnak otthont adó épület Weöres Sándor szüleinek lakóháza volt.
Duka
Dukának. a 84-es főút mellett, Sárvártól délre kb. 20 kilométerre fekvő településnek manapság alig ezer lakosa van, a XVIII. században viszont valószínűleg több család birtokközpontja is volt. Erre utalnak a falu régi lakóházat amelyek közül nem egy máig őrzi a középnemesi kúriák jellegzetességeit.
Egyházashetye
Egyházashetye Vas megye legrégebbi és legismertebb emlékhelye. Már 1876-ban, Berzsenyi Dániel születésének centenáriumán emléktáblával jelölte meg a költő 1750 körül épült szülőházát " a vármegye közönsége" s azóta is Egyházashetye a Vas megyei Berzsenyi-kultusz központja. A költő szülőházában rendezték be a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai a Berzsenyi-emlékmúzeumot, amely egyszerre ismerteti meg Berzsenyi életét és életművét,és ad képet a XVIII. századi középnemesi életformáról annak "kellékein" korabeli berendezési tárgyakon ,háztartási eszközökön keresztül..
Iszkáz
Ugyan Veszprém megyében látogatunk, ha Nagy László iszkázi szülőházát, - a mai Nagy László Emlékmúzeumot - keressük fel több mint 20 kilométerre Celldömölktől a megyehatár ez esetben azonban hangsúlyozottan jelképes: ugyanaz a vidék nevelte Nagy Lászlót is, amely Berzsenyt és Weörest, szelleme benne él mindhármuk: művében. lszkáz Pápa felé eső végén található az emlékház - utolsó házként a faluban.
Kemenessömjén
A Kemenesalja szívében, Celldömölktől 5 km-re, északra található Kemenessömjén. A település az 1331. évben szerepel először a vasvári káp­talan határjárási és vizsgálati okmányában ",ita a nobilibus de Semjén ".
Kőszeg
Kőszeg belvárosában járva, utcáin, terein sétálva mindenütt a magyar történelmi múlt emlékei köszöntik a látogatót. Már 1328-ban királyi város Kőszeg,majd 1647-benrendi országgyűlés a szabad királyi város rangjára emelte.
Körmend
Körmend első okleveles említése 1238-ból való s viszontagságos évszázadok után 1605. február 12.-étől találta meg a település a nyugalmat, s a biztos,töretlen fejlődés útját: ekkor adományozta Rudolf király Batthyány Ferencnek a körmendi várat, s ettől az időtől Körmend története évszázadokon át összefonódik a Batthyány család történetével.
Nemeskeresztúr
Nemeskeresztúr a 8-as főút és a 84-es főút jánosházi kereszteződésétől délkeletre, Jánosházától 5 kilométerre fekszik. A kistelepülés Kossuth Lajos utcájának 85. számú házán egy emléktáblát találhatunk: itt, nagyszüleinél töltötte gyermek. éveit Bertha Bulcsú, a XX. század magyar irodalmának jelentős egyénisége.
Ostffyasszonyfa
Uraiújfalu felől Ostffyasszonyfa feIé haladva a Ragyogó hídon vezet át az út. Érdemes megállni egy pillanatra, és megnézni a hídon található emléktáblát, amely Petőfi Sándor ostffyasszonyfai tartózkodásának állít emléket. A tábla szövege szerint a Ragyogó híd közelében szokott fürödni az akkor 16 esztendős Petőfi barátjával, Orlay Petrich Somával.
Répcelak
A 85ˇos főút mentén, a Répce és Rába folyók által bezárt háromszögben fékszik Répcelak. Itt töltött egy esztendőt az érettségi után Tatay Sándor író, a Simeon család, a Kinizsi Pál, a Puskák és galambok és számos más felejthetetlen regény szerzője, a Makk. Károly rendezte nagy sikerű Ház a sziklák alatt című film forgatókönyvének írója.
Sárvár
Sárvár mai területén az ősidőktől kezdve minden történelmi korszak megtelepedésének nyomát megtaláljuk. A legkorábbi földet művelő, agyagedényt készítő őskori népességet a kelta őslakosság váltotta fel , majd római uralom köszöntött a településre. A honfoglalás idején, a Dunántúl elfoglalása után már vár áll Sárvár területén, vízölelte földvár. Sárvár ma Iátható várának alapja egy a XIII-XIV. század fordulóján épült kora gótikus torony, vélhetően lakótorony volt a hozzá csatlakozó várfallal és melléképültekkel.
Szombathely
Szombathely város elődjét, Savariát i.u. 43-ban Claudius császár alapította. A római idők utáni második aranykor a XVIII. században köszöntött a városra, amikor 1777­ben Mária Terézia a Szombathely Egyházmegye élére Szily Jánost nevezte ki, aki székvárosát messze korát túllépve alakította. Szily építkezéseinek köszönhető Szombathely új városmagja a mai Berzsenyi tér. A tér meghatározó épületei az ekkor épült Püspöki Székesegyház, a Püspökvár, az egykori szemináriumi épület (ma egyházmegyei kollégium és a Szily püspök alapította Egyházmegyei Könyvtár székhelye). 1787-ben Szily János a szeminárium földszinti helységeibe telepíti Siess Antal soproni nyomdász műhelyét: a Siessˇféle nyomdában jelenteti meg 1794-benKultcsár István Mikes Kelemen Törökországi levelinek első kiadását.
Uraiújfalu
A 84ˇes főúttól nem messze, Répcelaktól kb. 10 kilométer távolságra taláhatjuk Uraiújfa!ut, amety település több alkotó emlékét is őrzi. Uraiújfa!u Árpád kori település. első okleveles említése 1221-bő! ismert. A községhez 1970-ben csatolták az 1342-től ismert Szentivánfát, amelynek római katolikus templomában keresztelték 1804. április 16-án Bezerédj Amállát, a magyar gyerekirodalom úttörőjét, pedagógiánk érdemes egyéniségét.
Zsennye
Zsennye Vas megye középső részén, a Rába partján található Szombathelytől kb. 20 km-re.

naptár

<< 2012. május >>
H K SZ CS P SZO V
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
   © 2010 mmik & webmark WebMark